Teljesítmény-predikció másképpen

Sokan járnak futni, különösen népszerű Budapesten a Sziget. A futás mikéntjét elméleti oldalról vizsgálva azt láttam, hogy közel hasonló fizikai állóképességgel is eltérő módon futják le az emberek ugyanazt a távot. Kiválasztási szakemberként pedig az foglalkoztat, hogy ezt lehet-e személyiségvonás meghatározásra, vagy akár teljesítmény-előrejelzésre használni, de mindenképpen érdekes kérdést vet fel, hogy ki milyen ütemben, tempóban, taktikával jut el a táv végéig.

 

Van az a típus, aki a  futás elején óriási lendülettel indul neki a távnak, szinte minden erejét mozgósítva. Nyilván ez az ütem aztán alábbhagy, elfogy az erő, elfogy a kitartás.  A végére belassul, szinte lépésben, kifulladva ér a végére.

Egy másik futó lassú tempóval, magát és erejét próbálgatva ismerkedik a futással kezdetben, próbálgatja magát, majd szépen felgyorsul és relatíve állandó tempóval futja le a kör hátralévő részét.

Egyesek a táv elejétől a végéig egyenletes léptekkel haladnak, s egyenletes ritmusban jutnak be a célba is.

Van olyan futó, aki ritmusát folyamatosan váltogatva, hol gyorsan, hol lassan halad, újra és újra erőt gyűjt az előtte álló szakaszra. Előfordul, hogy meg-megáll és újult erővel folytatja ismét.

Megannyi variáció lehetséges.

A kérdés csupán az, hogy a nagy lendülettel induló vajon az életben, a munkában is nagy hévvel kezd neki új dolgoknak, majd lelkesedése később alább hagy? Akár meglehet, hogy többet érez magában, mint amire képes?

Az egyenletes tempójú futó folyamatosan kiszámítható teljesítmény nyújt? Nincsenek kilengései, jobb és rosszabb napjai, egyenletesen csinálja a munkáját?

A lassan induló pedig először ismerkedik a feladattal, majd miután komfortosan érzi benne magát, beáll egy tempóra, teljesítményre és azt képes a végéig fenntartani?

A tempót váltogató, meg-megállónak pedig a munkában is szüksége van arra, hogy leálljon, inspirációt szerezzen ahhoz, hogy képes legyen tovább dolgozni?

Emellett érdekes az is, hogy ki fut csapatban és ki az, aki leszakad a többiektől, ki az, aki előre fut, azaz inkább egyedül, saját tempójában szereti teljesíteni a távot. Ki az, aki bevárja a többieket? Ki az, aki nem meri a saját tempóját használni, inkább a többiekéhez igazítja azt?

A vizsgált személyek személyiségét és futását ismerve azt gondolom, hogy szoros az összefüggés a személyiség és a futástáv teljesítésének mikéntje között.

Bár nyilván ez csupán elméleti megközelítés, és kiválasztási eszköznek teljesen alkalmatlan, de azt gondolom, hogy érdemes akár saját magunkat ez alapján vizsgálni és jobban megismerni.